Ezúton tájékoztatjuk, hogy a honlapon megtalálható bármely tartalom, az oldal bármely alkotóeleme, szöveg, fénykép, ábra,
dokumentum, információ, animáció, ide értve azok megjelenését, elrendezését, szerzői jogi védelem alatt áll, amely csak az
Örökség Kultúrpolitikai Intézet Nonprofit Kft. (továbbiakban: tartalomszolgáltató) előzetes írásbeli engedélyével használható fel.
Fentiekből adódóan tilos a tartalomszolgáltató engedélye nélkül a honlap tartalmának egészét vagy egyes részeit bármely formában terjeszteni,
vagy a saját személyes használatot meghaladó mértékben kinyomtatni, azokat nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
A honlap semmilyen részlete nem másolható bármilyen más honlap részévé, sem bármilyen információs rendszer részévé.
A honlapon található egyes képmegjelenések, információk, cikkek, harmadik személy szerzői jogi védelme alatt állnak. Ezeket felhasználni
kizárólag a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. rendelkezései szerint lehetséges, minden e korlátokat átlépő felhasználáshoz az adott
szerző hozzájárulása szükséges.
A tartalomszolgáltató szellemi alkotása, a tartalomszolgáltató hozzájáruló nyilatkozata esetén is csak a honlap tartalmával azonos célra, a forrás
megjelölésével használható fel, az információk, képek, dokumentumok, adatok, módosítása nélkül.
Minden egyéb célú felhasználás a honlap tartalmát illetően, illetve a honlap tartalmának bármely megváltoztatása a tartalomszolgáltató előzetes írásbeli
engedélye nélkül, szigorúan tilos.
A honlap letöltéséből eredő bármilyen kár megtérítését a tartalomszolgáltató kizárja. A tartalomszolgáltató nem vállal felelősséget semmiféle kárért és különösen a tartalomszolgáltató nem tehető felelőssé semmilyen közvetlen vagy közvetett, járulékos vagy másodlagos kárért.
Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet elsődleges célja, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának támogatásával egy olyan komplex adatbázist hozzon létre, amely 1990-2015 közötti időszak legfontosabb kulturális mérő- és mutatószámait, költségvetési- és minden, a területet érintő egyéb adatait (pénzügyi-, munkaügyi-, látogatói-, előadásokkal, kiállításokkal, rendezvényekkel kapcsolatos adatok) gyűjti össze, és adja közre közérthető formában.
A projekt hiánypótló, mert jelenleg nincs ilyen, mindenki számára elérhető és hozzáférhető adatbázis, ahol ezek az adatok szabadon tanulmányozhatók, kutathatók. Az adatok szétszórtan léteznek ugyan, de nincsenek rendezve, egymással összefüggésbe hozva, elemezve és a többségük nyilvánosan nem elérhető.
A projekt során elsősorban a kultúra magját képező hagyományos művészetek (irodalom, zene, képzőművészet, előadó-művészet, táncművészet, stb.), a szűkebben értelmezett művészeti ágak (színházak, muzeális intézmények, levéltárak, könyvtárak, szabadtéri játékok, közművelődési intézmények, stb.), valamint a tágabban értelmezett ágak (örökségvédelem, zeneipar, média, stb.) adatait kutatjuk.
Célunk, hogy az adatbázis segítségével megismerhető legyen a magyar állam kulturális tevékenysége, kultúrafinanszírozása és annak eredményei. Az adatok vizsgálata továbbá lehetőséget ad a magyar társadalmat, a kulturális szakágat és dolgozóit érintő hiteles döntés-előkészítésre, ellenőrizhető és kimunkálható lesz a különböző finanszírozások eredményessége, megtérülése, az intézmények működési hatékonysága, valamint láthatóvá válik a társadalmi rétegek részesülése a különböző kulturális javakból, valamint azok időbeli változásának tendenciái. Az adatbázis segítségével szolgáljuk továbbá a napjainkban egyre fontosabb átláthatóságot is, valamint könnyen ellenőrizhetővé válnak a kultúrára, kulturális életre vonatkozó kijelentések is.
A projekt során létrehozott adatbázis segítségével nem csak kulturális, hanem azzal összefüggésben társadalmi kérdésekre is választ kaphatunk, lehetővé válik a kultúra különböző területeihez kapcsolódóan feltárni a társadalmi különbségek jellemzőit. Választ kaphatunk továbbá arra is, hogy milyen lehetőségük volt akár egyes társadalmi csoportoknak, akár különböző földrajzi régióknak a kulturális javakhoz való hozzáférésre. Mennyire valósult meg a különböző kulturálódási lehetőségek biztosításán keresztül a vizsgált réteg számára a választás szabadsága. Adatbázisunk segítségével tehát kimutatható a kultúrára fordított források hatékonysága abból a szempontból is, hogy az mennyire szolgálta a kultúrához való hozzáférés alapjogát.
Ezt a hatékonyságot vizsgálni tudjuk minden egyes kulturális ágazatban, azokat összevetve trendeket, fogyasztási szokásokat állapíthatunk meg. Láthatóvá válnak össztársadalmi szinten a különböző kulturális javak ’népszerűségi indexe’ is, valamint, hogy ezek alakulását, változását hogyan befolyásolta az aktuális kultúrpolitika, az állami, önkormányzati kultúrafinanszírozás. Vizsgálhatóvá válik továbbá a különböző kormányzatok alatt megalkotott kulturális stratégiák eredményessége is, hogy a megújítandó kulturális területekre irányítva a figyelmet, mennyiben érték el céljukat, mennyiben segítették a meghatározott prioritások teljesülését. Mindezek mellett a kulturális szektor foglalkoztatási adatait (férfiak és nők aránya, kor és végzettség szerinti megoszlás, stb.), szerkezeti sajátosságait is vizsgálni tudjuk.
A projekt keretében terveink szerint az adatokat 25 éves perióduson keresztül vizsgáljuk, így azok összevethetők egyrészről a korábbi időszakok adataival, elemzéseivel, de lehetőség nyílik nemzetközi összehasonlításra, és tanulmányozhatjuk a poszt-szocialista országok, valamint az Európai Unió más országai és a magyarországi adatok közötti hasonlóságokat és különbségeket is.
Jelen kutatási fázisban a színházakkal kapcsolatos 2006-2015 évek közötti adatokat gyűjtöttük össze a Központi Statisztikai Hivatal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által működtetett Kulturális statisztikai rendszer, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint az Előadó-művészeti Iroda nyilvános adataiból, míg a központi költségvetési adatokat az adott év költségvetési törvényei alapján rendszereztük.
Amennyiben valamilyen adatot nem talál, vagy bármilyen észrevétele van az adatbázissal kapcsolatban, kérjük írjon nekünk.
